#spirit

A kiégés és egyéb finomságok

A munkahelyi kapcsolatok élményei nyomot hagynak az emberben. Ezek egy része persze lehet pozitív, de minél több időt töltesz egy helyen, annál szebb gyűjteményed lesz olyan nyomokból, melyek nemcsak, hogy nem halványulnak el idővel, de sok esetben kihatnak a jövőbeni cselekedeteidre is.

 

Egy „jófajta” kiégésnek három ismérve az érzelmi kimerültség, a negatív vagy cinikus viszonyulás a felettesekhez, munkatársakhoz és ügyfelekhez, valamint a végzett munka értelmének és minőségének negatív megítélése. A kiégés sokszor nem jár egyedül, esetenként átfedések vannak depresszióval, alvászavarokkal vagy egyéb pszichoszomatikus jelekkel. 

Bár egy lelki folyamatról beszélünk, ezt szinte mindig testi tünetek követik, zavarok keletkezhetnek az immunrendszer működésében és sok esetben a hormonegyensúly felborulása is következmény lehet, elsősorban a kortizol értékek változnak meg. 

A kiégéssel küzdők elsősorban azokban a szakmákban dolgoznak, amelyekben érzelmileg rá kell hangolódni más emberekre. Ha elmaradnak a látható sikerek azok részéről, akikkel az ember a munkája során foglalkozik és ezt nem kompenzálja esetlegesen a munkatársak, esetenként a feljebbvalók elismerése, akkor bekövetkezik az ún. gratifikációs krízis. Az ilyen helyzet ahhoz a végkövetkeztetéshez vezethet, hogy az ember nem elég rátermett a végzett munkára vagy hogy a munka egyszerűen teljesen értelmetlen. A kollégák támogatása egyébként csak ott védhet meg a kiégéstől, ahol a munkavállalók készek ezt igénybe is venni.

Több év alatt kiégéshez vezethet a perfekcionista hozzáállás, amellyel az ember önmagára gyakorol nyomást és önmagát teszi ezáltal tönkre.

A burnout szindróma diagnosztizálását nehezíti a testi és lelki tünetek sokasága, összetettsége. A testi tünetek közül gyakori a feszültség, fejfájás, fáradtság, betegségre való hajlam (magas vérnyomás, gyomorfekély). A pszichés tüneteket: levertség, ingerlékenység, szorongás, önértékelési zavarok, tehetetlenség érzése, egyéb tünetek is kísérhetik, mint az agresszió, dühkitörés, cinizmus vagy közömbösség, a munkához, kollégákhoz és emberekhez való negatív hozzáállás.

A szakirodalom szerint a munkával járó fokozott terhelés, felelősség, az alacsony jövedelem, a teljesítménykényszer és a munkahelyi stressz egyaránt hozzájárul a burnout szindróma kialakulásához. Ráadásul ma már néhány év alatt bekövetkezhet a kiégés, a tünetek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A húszas éveik végén, harmincas éveik elején járók is egyre gyakrabban számolnak be kiégés jeleiről. Elsősorban azok, akiknél a munkaerő-képesség megtartása fontos.

A fiatalok ma gyakran azzal szembesülnek, hogy nincs kitől tanulniuk, nincs olyan tapasztalt szakember, akitől kérdezhetnének, olyan kérdésekben kell dönteniük, amelyekhez nincs még elegendő szakmai tapasztalatuk. Sokkal nagyobb felelősség nyomja a vállukat, mint korábban. Nem véletlen, hogy a fiatal szakemberek korán kiégnek: hamar elérnek az örömtelen, stresszes állapotba. Nincs idejük és kellő tudásuk sem regenerálódásra, feltöltődésre.

A feltöltődés, a belső egyensúlyi állapot elérése és megtartása sokat segíthet és a legfontosabb talán, hogy egy ilyen helyzetben forduljunk coachhoz, aki tudásával és eszköztárával megtámogatja a feltöltődés folyamatát.