#spirit

A farkas szimbolikája

Miért pont farkas? Miben segít a farkas? Mit mutat és mire tanít a farkas? Ezekre keressük a választ ebben a bejegyzésben.

A világ kultúrái időtlen-idők óta tisztelik a farkast és annak tulajdonságait. Utazzunk akár Keletre vagy Nyugatra, mindenhol különleges képességekkel illették a farkast. S bár sokan félték és vadásztak rá, mégis megmaradt nekünk valami különleges erőt képviselő lénynek, aki egyszer már majdnem a barátunkká vált…

Észak – Európa ősi törzsi kultúráiban a farkas nagyra becsült állatnak számított, a kelták és a germánok a vezetőkhöz rendelték hozzá. A kelták azt hitték, hogy a farkas minden este felfalja a Napot. A germánoknál a győzelem szimbóluma volt, ha Ódin vagy a valkűrök lovagoltak rajta, Ódin farkas segítői, Söll és Hati ennek ellenére a visszautasítást és az elkülönülést testesítik meg. A druidák hatalmas totemállatként tisztelték, aki a közösséget védte, óvta és irányította. A januárt és a februárt a farkasok havának nevezik, az éves Imboc ünnep, a fény ünnepe esik erre az időszakra. A farkas sámánok aztán ellátogattak a másvilágra, hogy megnézzék, hogyan illik viselkednie a közösségnek, és hogyan kell jól és biztonságosan irányítani őket.

Az indiánoknál a tavasz beköszönte előtti időt is a farkashoz rendelték. Ők a farkast vezetőnek és tanítónak tekintették, aki a kemény és hideg időkben nagyszerűen, mindenki javára kamatoztatja vezéregyéniségét.

Az antik Görögországban a fény szimbóluma volt, s mint olyan Apollónhoz, a Napistenhez, valamint Árész (Mars, róm.), a háború istenéhez rendelték hozzá. Az ikreket, Romulust és Remust, Róma mitikus alapítóit – a Tiberis partjára tették ki, ahol egy farkasanya talált rájuk, és ő szoptatta a csecsemőket.

Kínában egy szent farkas őrzi a mennyország palotáját, Mongóliában a farkas Dzsingisz kán elődjének számít. A hinduizmusban a félelmetes istennők lovagló állata és az éjszaka jelképe.

Több skót klán a Tiwas titkos jelet (rúnát) rendelik hozzá, amely igazságosságot, háborút, fegyelmet, spiritualitást, sikert és igazságos győzelmet szimbolizál. Úgy hiszik, hogy üvöltő holdénekből keletkezik a köd és a szél, és így nyílnak meg a másvilág birodalmának kapui előttünk.

Attól függően, hogy múltunkat hogyan éltük meg, a bennünk levő elfojtott árnyékterületeket telehold idején a farkas üvöltése életre keltheti. Ez az egyik oka annak, hogy a farkasnak olyan rossz a híre az emberek között. A farkas tehát arra szólít fel bennünket, hogy nézzünk szembe saját és rokonaink múltjával, gyógyítsuk meg a sebeket, mert nem tudunk sorsunk elől elmenekülni.

Farkas vagy

Ha eljön az ideje, hogy találkozzunk a farkasssal, akkor az felkészít arra, hogy rátérjünk a holdfény ezüstös ösvényére, bízzunk belső irányításunkban. Bevezet a rituáléba, amely segítségével a bennünk lakozó erőnkkel, a magasabb rendű önvalónkkal kerülhetünk kapcsolatba. Lelki vezetőként biztos ösztönnel, finom érzékekkel, saját erőnkbe vetett bizalommal, belső rejtettséggel és melegséggel lát el bennünket.

Megtanít alkalmazkodni a körülményekhez úgy, hogy közben mégis saját látomásunkat követjük. Megmutatja, hogyan alkossunk bensőnkből kiindulva, hogyan helyezzük el ötleteinket és kívánságainkat a realitások talajára. Megtanuljuk tőle, hogyan fogadjuk be az üzeneteket bensőnkbe, majd hogyan kövessük őket. Elvezet oda, ahol gyógyulásra szorulunk, és számos lehetőséget ismer az erő megőrzésére és átadására, éppen a nehéz időkben. Azt is megmutatja, hogyan aktiválhatjuk öngyógyító mechanizmusunkat. A falka meglátogat és segít megszabadulni a kötöttségektől, démoni erőktől, és a múltunkból származó negatív hatásoktól. Végül elvezet a bennünk lévő teljességhez és gazdagsághoz.

Ha szeretnéd te is meglelni Önmagadban, gyere el egy egyéni konzultációra: elmenylabor@gmail.com